JegyNTAK

A turisztikai ágazat számtalan vihart élt át és él át, hiszen kifejezetten érzékeny iparágnak tekinthető, sokan a „béke iparágának” is nevezik. Érdekes nyomon követni, hogy a különböző világválságok milyen hatással voltak.

A Nagy Gazdasági Válság (1929-1939) hatásai például súlyosak voltak a turizmusra, mivel a globális gazdasági visszaesés csökkentette az emberek pénzügyi lehetőségeit és kényszerítette őket a költés csökkentésére. Az utazási szokások és a turisztikai iparág átalakult, és az olcsóbb, belföldi utazások és szabadidős tevékenységek jelentek meg a korábbi luxus utazások helyett.

A 2000-es években a fapados légitársaságok elterjedésével robbanásszerűen kinyílt a világ, a fejlett országok turistáiért nem csupán egy-egy régió, hanem az egész világ verseng már. (https://ourworldindata.org/tourism) A digitalizáció térnövekedésével az online térben pedig bárki szembesülhet azzal, hogy a legfejlettebb turisztikai desztinációk és szolgáltatóik milyen kínálatot nyújtanak.  

A 2008-as gazdasági válság súlyosan érintette a keresleti és a kínálati oldalt is, hiszen egyrészt megint csak csökkent az emberek diszkrecionális jövedelme, másrészt a turisztikai vállalkozások is finanszírozási nehézségekkel, hitelezési problémákkal, likviditási gondokkal küzdöttek.

Minden válság után fellendülés jött, és az utazók száma a világban folyamatosan nő, egy-egy beszakadás után is. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a költések visszaesésekor a belföldi turizmus erősödése és a külföldi utak iránti kereslet csökkenése figyelhető meg. 

A turizmus növekedése távolabbról tekintve sosem állt meg, hanem a válságok legtöbbször utat nyitottak a további fejlődésre. A vendégek turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásai jelentősen nőttek a minőség és az egyediség irányába, ez különösen igaz a pandémia utáni időszakra.

A vendégekért folytatott verseny egyre inkább megköveteli a hosszútávú stratégiát, de a stratégia időszakos felülvizsgálatát is. De ehhez mire van szükség? A versenyképesség, a célcsoportok és igényeik pontos meghatározására pedig a legnagyobb fegyverünk az „adat”. Az NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) ebben fog a turisztikai szolgáltatóknak segítséget nyújtani.

Néhány példa arra, hogy mire lehet felhasználni az „adatot”: 

• egy rendezvény szervezése esetén hatalmas előny, ha előre tudjuk, hogy az adott településen, milyen nemzetiségű és korú vendégek foglalták már le a szállásukat.
• marketingkampány tervezésekor pontos statisztikákat látunk előre, illetve megvalósításkor az adatokat követve bele tudunk nyúlni/ finomhangolni tudjuk azt a tökéletes eredmény érdekében
• fejlesztések tervezésekor, helyi, régiós vagy akár országos adatokat figyelve tudjuk meghozni a legjobb döntést
• bevételnöveléshez, a célcsoportok költéseseinek növeléséhez az NTAK segítésével elemezni lehet a költési szokásokat, és ez alapján módosítani a folyamatokat