JegyNTAK

Alighanem a húsvét az egyik legérdekesebb ünnepünk, hiszen keverednek benne keresztény és pogány elemek, sőt még különböző népszokások is, így adva egy meglehetősen érdekes hangulatot ennek a tavaszi ünnepkörnek.

A nyúl esete a tojással

Több teória is terjed a tojásokat cipelő nyúl eredetéről, azonban a legvalószínűbb, hogy egy egyszerű nyelvbotlás áll az eset mögött. Állítólag az 1700-as években a zsidók húsvétkor megajándékozták szeretteiket egy fácánfélével, a császármadárral, amelynek német neve Haselhuhn. A nyulat németül Hase-nek fordítjuk, ebből a félreértésből adódhatott, hogy a tojásokat nem egy madár, hanem egy hosszúfülű emlős szolgáltatja az ünnepnapon. 

Miért festjük be a tojásokat? 

A tojásfestés még a nyúlnál is régebbi hagyományra vezethető vissza. Az ókori Kánában a Nap iránti tiszteletet fejezték ki pirosra színezett tojásokkal, Egyiptombon és Rómában pedig a tavaszi napéjegyenlőség ünnepén készítettek tojásból készült ételeket. 

A keresztény gondolkodásban a festett tojás a sírjából feltámadó Krisztust szimbolizálta, a piros a vért jelképezte, amit az emberiségért adott. Később a piros színt a termékenységgel is összekötötték, például, ha egy lány piros tojást adott egy fiúnak, nem volt hiába való az udvarlás.

Sonka és kalács

A keresztény vallásban a húsvétot egy 40 napos böjti időszak előzi meg, amely hamvazószerdával kezdődik és nagyszombaton este ér véget. Ezalatt az idő alatt tilos a hús fogyasztása, a húsvét tehát a koplalás végét, a vasárnap reggeli bő lakomát is jelenti. Sokszor az ételekre a pap áldását is kérik. 

Több országban ilyenkor bárányt fogyasztanak, aki Jézust, mint áldozatot szimbolizálja. Nálunk viszont a paraszti háztartásokban sokkal egyszerűbb volt a télen vágott disznó füstölt sonkáját elővenni a padlásról, mint egy báránycombot. 

A kalácsnak az olaszoknál van a legnagyobb hagyománya, kelt tésztából galamb formájú foszlós süteményt készítenek, ami a békét és az új életet jelképezi. 

Locsolkodás

Ez a népszokás a víz mitikus, tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erején alapszik. A hagyomány szerint a házasulandó korban lévő lányokat a legények a kúthoz hurcolták, vagy egyszerűen csak leöntötték egy vödör vízzel. Néhány helyen, például Hollókőn vagy Mezőkövesden még minidig él ez a szokás, más területeken azonban már kevésbé drasztikusan jelenik meg. A fiúk versikét mondanak, majd kölnivel fújják be a lányokat, akik cserébe valamilyen kis ajándékkal kedveskednek a gavalléroknak. 

Manapság, ahogy minden más, a hagyományok is változnak, például sokan töltik az ünnepeket szállodában, ahol tematikus programokkal mulathatják az időt, vagy részt vehetnek valamelyik étterem húsvéti menü kóstolóján. 

Akárhogy is legyen, a nyúl, a tojás, a sonka és a locsolkodás mindeddig állandónak látszik.   

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!