JegyNTAK

Azt általában mindenki tudja, hogy ilyenkor a „munka ünnepe miatt” maradhatunk otthon, de pontosan honnan is indult ez egész? Miért ünnepeltük sörrel és virslivel a munkásosztályt? Hogyan kapcsolódik mindehhez Szent József és a májusfa?

„Nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés”

Az ipari forradalom idején bevett szokásnak számított, hogy a gyári munkások napi 10-16 órát dolgoztak, ami rendkívül megterhelő volt a főként fizikai munkát végző dolgozóknak. Arról nem is beszélve, hogy ekkor még bevett szokás volt a nőket és a gyermekeket is megterhelő munkakörökben dolgoztatni. A munkások azon követelését, hogy a napi munkaidőt nyolc órába maximalizálják, először egy brit gyártulajdonos fogalmazta meg és tette közzé 1817-ben. 

Hiába a kisebb-nagyobb munkabeszüntetések, sztrájkok, nem sikerült áttörést elérni, egészen 1886. május 1 -jéig, amikor Chicagoban a munkások sztrájkja több napos tüntetéssé alakult, melyet a rendőrség úgy próbált feloszlatni, hogy a tömegbe lőttek, aminek következtében több ember életét vesztette. 

Az ünneplés először megemlékezésnek indult, később alakult át, és nőtte ki magát egy egész napos evés-ivással, szórakozással megtöltött pihenőnappá. 

Az USA-ban nem is május 1-jén van május 1-je

Érdekesség, hogy amíg a világ nagy részén május 1-je a munka ünnepe, az USA-ban ezt szeptember első hétfőjén ünneplik. Grover Cleveland elnök döntött úgy, hogy ésszerűbb, ha az embereket nem emlékeztetik a májusi mészárlásra, így 1887-ben bevezette a szeptember első hétfőjén tartott munkát ünneplő szabadnapot. 

Ahol dolgozni kell május 1-jén is

Dániában és Hollandiában sincs május elsején munkaszüneti nap, ők április 27-én pihennek, azonban nem a munka ünnepét, hanem a „Királyok napját” ünneplik. Mindenki igyekszik felvenni valamilyen narancssárga kiegészítőt, feldíszítik az utcákat és különféle vásárokon, szórakoztató programokon pihenik ki a hétköznapok fáradalmait. 

Miért iszunk sört és eszünk virslit ezen a napon? 

Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május 1-je. Napjainkra a magyar majálisok kihagyhatatlan kellékévé vált a sör és a virsli, ami a kommunista időkre vezethető vissza. Az évszázadok alatt kialakult szokás, miszerint a szegényebb réteg itala a bor, a sörhöz pedig csak a tehetősebbek juthatnak hozzá képezi az elgondolás alapját, a kommunista érában szerették volna, ha ezen a napon a „nagyra becsült” munkásosztály is „úrnak” érezte volna magát, ingyen fogyaszthat olyan terméket, ami a gazdagság szimbóluma, még akkor is, ha mindez egy nem túl jó minőségű, vizezett formában valósult meg. 
Az italozás természetesen nem elég, az egész napos ünneplésben meg is éhezik az ember. A virsli egy gyorsan előállítható, szállítható és szervírozható étel, így nem kell sokáig sorban állni érte és egy szelet kenyérrel gyorsan jól is lehet lakni vele. 

Manapság persze ennél jóval nagyobb a kínálat, mind az italok, mind az ételek területén, úgyhogy a sör-virsli kombó már csak egyfajta nosztalgiafaktorként él a majálisokon. 

Mihez kapcsolódik még ez a nap? 

A hagyományokat őrző falvakban a fiatal lányok május elsején reggel még napjainkban is izgatottan pillantanak ki a szobájuk ablakán, ugyanis, ha ott áll a ház előtt a májusfa, az bizonyíték arra, hogy az udvarló valami komoly dologban gondolkodik a közeljövőre nézve. A fiúk a magas, általában jegenye vagy nyárfát piros, fehér és zöld szalagokkal díszítik fel és az éj leple alatt helyezik el a kiválasztott hölgy ablaka előtt. A májusfát később egy családi ünnep keretében „kitáncolják”. 

A katolikusok ezen a napon ünneplik Jézus nevelőapját, Munkás Szent Józsefet. József foglalkozása szerint asztalos mesterként dolgozott, egyszerű munkásemberként ezért lett az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje. 

Akár pihenéssel, akár aktív ünnepléssel teljen is ez a nap, kellemes hosszú hétvégét kívánunk minden olvasónknak.