Marketingtörténelem – mi a marketing story-ja?

A marketing történelme sokak szerint egyidős az emberiséggel.
„Maga az Úristen sem tett volna egyetlen mozdulatot sem a piac előzetes kutatása nélkül.”
(Scipione, 1994)

A legtöbb szakértő megfogalmazása szerint csak a XX. században értelmezhető a marketing, mint tudomány.  Maga a szó a „to market” igéből származik, aminek a jelentése; piacra vinni.

A marketing definíciója az alábbiak szerint változott az elmúlt száz évben:
  • A Marketingoktatók Országos Egyesülése 1936-ban a következőképpen definiálta a marketinget: „A marketing mindazon üzleti tevékenységeket foglalja magában, melyek az áruk és szolgáltatások áramlásával kapcsolatosak a termelés helyétől a fogyasztás helyéig.”
  • Az Amerikai Marketingszövetség 1960-as megközelítése szerint: „A marketing üzleti tevékenységek végzése annak érdekében, hogy irányítsa a javak és szolgáltatások áramlását a termelőtől a fogyasztó, illetve felhasználó felé”,
  • Míg dr. Philip Kotler nemzetközi marketingprofesszor definíciója (1998.) alapján „A marketing olyan társadalmi és vezetési eljárás, amelynek segítségével egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás közt, miközben szükségleteiket és igényeiket kielégítik.”
  • Végül álljon itt az egyik legfrissebb definíció az Amerikai Marketingszövetség (AMA)-tól 2013-ból: „A marketing egy tevékenység, szervezetek és folyamatok halmaza, amely olyan ajánlatot hoz létre, kommunikál és közvetít, illetve ajánl fel cserére, amely értéket jelent a fogyasztók, a vásárlók, az üzleti partnerek és a társadalom egésze számára.”

Néhány érdekes dátum marketing történelméből:
  • 1704. Az első újsághirdetés az amerikai kontinensen.
  • 1744. A történelemből, és fizikából jól ismert B. Franklin kibocsátotta az első levélrendelésű katalógust, a Quelle ősét.
  • A XVIII. század végén megjelent az első hazai hírlapban közölt hirdetés.
  • 1841. Volney Palmer megalapította a világ első reklámügynökségét az USA-beli Philadelphiában.
  • Az 1850-es években megkezdődik a Singer varrógépek franchise jellegű rendszerben történő értékesítése.
  • Az 1860-as években megnyílik a világ első áruháza a Macy’s üzlete.
  • Az 1880-as években a Macy’s porcelánosztályán alkalmazták először a 9-esre végződő árakat.
  • 1911-ben a Curtis Publishing Company marketingkutató részleget hoz létre, 1916-ban az U.S. Rubbernél, majd 1917-ben a Swift and Companynál marketingosztály alakul.
  • 1915-ben a reklámoktatók létrehozzák saját szövetségüket, a Reklámoktatók Országos Egyesületét.


Hogy mi is történt mindeközben Magyarországon, főleg a rendszerváltozás után, arról itt olvashat.

A marketing tankönyv szerinti fejlődése az alábbi 4 szakaszra bontható:

  1. Termelésközpontú – pre-marketing. Kevés a termék magas a piaci kereslet.
  2. Értékesítésközpontú - a kínálat meghaladja a keresletet – agresszív értékesítés.
  3. Fogyasztóközpontú – Előtérbe kerül a fogyasztó, megjelennek a célcsoportok, a piackutatás. A fogyasztó igényei alapján történik a termelés
  4. Társadalomközpontú korszak – A társadalmi gondolkodás, a valós értékek melletti állásfoglalás kap hangsúlyt; környezetvédelem, rászorulók támogatása, stb. Meg kell találni az összhangot a fogyasztói igények és a társadalmi érdekek között.


A XX. század második felében a marketingeszközök száma jelentősen nőtt, hiszen egyre többen használtak rádiót, televíziót, és a nyomtatott újságok, szórólapok száma is exponenciálisan emelkedett. Az elmúlt 20 évben pedig a marketingeszközök hangsúlya folyamatosan tolódik el az internet, a digitális eszközök világába. A marketing szerepéről a turizmusban az ebben a cikkben értekeztünk már.

Nézzünk 4 példát arra, hogy az elmúlt pár évben az internet és a közösségi média milyen hatást gyakorolt a marketingesek munkájára:

  1. Influencer marketing: Az influenszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a marketingben, mivel a közösségi média platformokon keresztül képesek nagyobb hatást gyakorolni konkrét célcsoportra, szinte személyes kapcsolatot kialakítva a márkával. 
  2. Social Media Advertising: A közösségi média platformok lehetővé teszik a cégeknek, hogy célzott hirdetéseket jelenítsenek meg, amelyek megfelelnek a felhasználók demográfiai, érdeklődési körének és más viselkedési szokásainak., így mérhetővé, hatékonyabbá válik a marketingmunka.
  3. User-generated Content: A „legolcsóbb” marketingeszköz. A márkák fel tudják használni a felhasználók által generált tartalmat, hogy növeljék az érdeklődést a termékeik iránt, és népszerűsítsék a márkájukat. A cél a vendégek motiválása a közösségi média felületeiken tartalom (selfie, story. live video, stb.) megosztására a szolgáltatásról vagy termékről.
  4. Data Analytics: Az internet és a közösségi média lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy nagy mennyiségű adatot gyűjtsenek a felhasználók viselkedéséről és preferenciáiról. Ezeket az adatokat használhatják a termékek fejlesztéséhez, az értékesítési promóciók tervezéséhez, és a piacok megértéséhez, hatékonyságnöveléshez.


Mint látjuk számos marketingeszközzel, kommunikációs csatornával bővült a marketingosztályok tárháza, de érdemes ezeket megfelelően összehangolni.

A fenti cikkben a marketingtudomány egy apró szeletét mutattuk be. Még számos hasznos cikk, tanács érhető el oldalunkon. Ide kattintva böngésszen további turisztikai információkról vagy regisztráljon hírlevelünkre, hogy ezeket első kézből kapja meg.

Olvasson, informálódjon Velünk!

Forrás:
https://erettsegitetelek.com/2022/09/a-marketing-fogalma-kialakulasa-fejlodesi-szakaszai
Hoffmann I. (1990): Háztartásgazdálkodás a mai Magyarországon. Mikrogazdasági kutatások tanulmánysorozata. Budapest.
Józsa L. (2000): Marketing, Veszprémi Egyetemi kiadó
Kotler, P. (1998): Marketing management, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Scipione P. A. (1994): A piackutatás gyakorlata, Springer Hungarica, Budapest.

9700 Szombathely, Semmelweis Ignác utca 4-6. 1. em. 103. ajtó • info@jegyntak.hu